Collection of random quotations

Az italok világa sokkal egyöntetűbb, mint az ételeké. A kulcsszó itt a manis, ami magyarra fordítva édeset jelent. Az indonézek bármilyen ital elkészítését azzal kezdik, hogy az adott poharat, csészét vagy bögrét félig feltöltik folyékony cukorral vagy édes, sűrített tejjel. Ez annyira általános szokás, hogy amikor nem figyelnek oda, szerintem véletlenül még a sörnek is megágyaznak így néha.

A tea és a kávé alapértelmezésben szirupos jellegű. Ezt elkerülni csak úgy lehet, ha a rendelésnél előre szólunk, hogy italunkat cukor nélkül kérjük. A turisták által nem látogatott helyeken ezt az érthetetlen hozzáállást elsőre általában nem is értik meg. Azután meg nem hiszik el. Két-három visszakérdezés után (velem előfordult, hogy a biztonság kedvéért a konyhából is visszajöttek még egyszer) végül rendkívül ünnepélyes arccal szervírozzák a cukor nélküli kávét. Az indonézek azonban nagyon a szívükön viselik a vendég sorsát, és sokan még kérésre sem hajlandók a nevüket adni ilyen kegyetlen bánásmódhoz; ilyenkor csinos kis tartóban, suttyomban mégiscsak elhelyeznek az asztalunkon egy negyed kiló cukrot, hátha jobb belátásra térünk. Ezt követően a hely teljes személyzete megjelenik a háttérben, és lopva figyelik, hogy tényleg megisszuk-e az ihatatlan italt. Volt úgy, hogy az üres teáért fizetnem se kellett: azt mondták, hogy csak a cukor kerül pénzbe.